Hajnal van és nem vagyok álmos kösz, hogy befogadtál. Ez is csak egy újabb város, jó menedéknek tűnik a táj.
De akit már elvitt egyszer a révész annak tudnia kell, fizetni kell a bérét, és ez elől Én sem bújhatok el. Úgy csillog a kirakatom, mint a könnyek a ravatalon, ez az Én kirakatom, hát nézd meg jól, mögé már nem jöhetsz át.
Mindannyian őrzünk titkot, néha kisebbet, néha óriást. Naivan hallgatunk, mintha magától jönne a feloldozás.
De akit már elvitt egyszer a révész annak tudnia kell, fizetni kell a bérét, s ez elől Én sem bújhatok el. Úgy csillog a kirakatom, mint a könnyek a ravatalon, ez az Én kirakatom, hát nézd meg jól, mögé már nem jöhetsz át.
Úgy csillog a kirakatom, mint a könnyek a ravatalon, ez az Én kirakatom, hát nézd meg jól, mögé már nem jöhetsz át.
Csillog a kirakatom, mint a könnyek a ravatalon, ez az Én kirakatom, hát nézd meg jól, mögé már nem jöhetsz át.