Rontása tört ránk a dúló viharnak,
Ordas had áradata kelt ellenünk.
Vesztünkre esküdtek ádáz hatalmak,
S tudtuk egy életen át kell küzdenünk.
Álltunk a vészben, álltunk merészen,
Lelkünkben t?zpirosan izzott a cél.
Munkások, álljunk a nagy harcra készen,
Melyb?l az emberi nem új napja kél.
Kínzó igában legörnyedt a hátunk,
Mégis reméltük ama nagy diadalt,
Szenvedve távol jövend?be láttunk,
S harsogva zengtük a szent csatadalt.
Álltunk a vészben, álltunk merészen,
Lelkünkben t?zpirosan izzott a cél.
Munkások, álljunk a nagy harcra készen,
Melyb?l az emberi nem új napja kél.
Vérünk nem omlott a harcban hiába,
Mártírjainknak neve nagy lett s dics?.
Emlékük az fonja legszebb dalába,
Melyért elestek: a boldog jöv?.
Álltunk a vészben, álltunk merészen,
Lelkünkben t?zpirosan izzott a cél.
Munkások, álljunk a nagy harcra készen,
Melyb?l az emberi nem új napja kél.
Венгерский еще тексты
Оценка текста
Статистика страницы на pesni.guru ▼
Просмотров сегодня: 3