Венгерский - Варшавянка | Текст песни

• Тексты песен
• Венгерский
• Варшавянка

Rontása tört ránk a dúló viharnak,
Ordas had áradata kelt ellenünk.
Vesztünkre esküdtek ádáz hatalmak,
S tudtuk egy életen át kell küzdenünk.

Álltunk a vészben, álltunk merészen,
Lelkünkben t?zpirosan izzott a cél.
Munkások, álljunk a nagy harcra készen,
Melyb?l az emberi nem új napja kél.

Kínzó igában legörnyedt a hátunk,
Mégis reméltük ama nagy diadalt,
Szenvedve távol jövend?be láttunk,
S harsogva zengtük a szent csatadalt.

Álltunk a vészben, álltunk merészen,
Lelkünkben t?zpirosan izzott a cél.
Munkások, álljunk a nagy harcra készen,
Melyb?l az emberi nem új napja kél.

Vérünk nem omlott a harcban hiába,
Mártírjainknak neve nagy lett s dics?.
Emlékük az fonja legszebb dalába,
Melyért elestek: a boldog jöv?.

Álltunk a vészben, álltunk merészen,
Lelkünkben t?zpirosan izzott a cél.
Munkások, álljunk a nagy harcra készen,
Melyb?l az emberi nem új napja kél.