Fel, fel, ti rabjai a földnek, fel, fel, te éhes proletár! A győzelem napjai jönnek, rabságodnak vége már. A múltat végképp eltörölni rabszolgahad indulj velünk! A föld fog sarkából kidőlni: Semmik vagyunk, s minden leszünk!
Ez a harc lesz a végső, csak összefogni hát! és nemzetközivé lesz holnapra a világ!
Védelmező nincsen felettünk, se isten nem véd, sem király: A közjó alkotói lettünk – hát vesszen el, ki ellenáll! Pusztuljon ez a rablóbanda, a rabságból elég nekünk. A lángot szítsuk, rajta, rajta! A vas meleg, hát ráverünk.
Ez a harc lesz a végső, csak összefogni hát! és nemzetközivé lesz holnapra a világ!
A gazdagoknak kedve-kénye erőnkből szívja ki a vért, csaló az államok törvénye, mert minden bajt szegényre mért. Kíndolás most a munka bére, de már ebből elég, elég! Szerszámot hát az úri kézbe s ide a jognak a felét!
Ez a harc lesz a végső, csak összefogni hát! és nemzetközivé lesz holnapra a világ!
Mi milliók, mi munka népe, mi alkotunk a földtéken, mienk lesz még pompája, fénye s a munka nem lehet szegény. A tőke még a húsunk marja, de már a gyáva had remeg – kelőben már a munka napja s ragyogni fog a föld felett.
Ez a harc lesz a végső, csak összefogni hát! és nemzetközivé lesz holnapra a világ!