Egyik éjjel Piszokul elázva ébredtek fel. Másik nappal Ugyanez, csak állva, gyűrött arccal Éjjel nappal Becsapom magam, de szól egy angyal. Nappal éljek! Hülyeségre ott az álom, tényleg, éjjel, tényleg, éjjel.
És mondd, mi van, ha tényleg létezik örökké tartó szerelem, Nekem lenne kedvem. És mondd, mi lesz, ha én csak tényleg erre vágyom, menjek innen? Vagy ne értsem?
Várlak Mámor! Odakinn a másik ember bátor. Én is lennék Csudajófej arc is, hogyha mernék, tudnék, bírnék. Éjjel nappal, Laza városokban nagyra nyíltam, nyúltam, nőttem. Újból ébren, Minek áltatom magam, hogy éltem, eddig, tényleg, miért nem?
És mondd, mi van, ha tényleg létezik örökké tartó szerelem, Nekem lenne kedvem. És mondd, mi lesz, ha én csak tényleg erre vágyom, húzzak innen? Vagy ne értsem?
És mondd, mi van, ha tényleg létezik örökké tartó szerelem, Nekem lenne kedvem. És mondd, mi lesz, ha én csak tényleg erre vágyom, húzzak innen? És ne higgyem?
Miért ne higgyem? Miért ne higgyem? Miért ne higgyem? Miért ne? Miért ne? Miért ne?