WAYNE Gyere kincsem ülj mellém, nézzünk az égre, Eltörtél mindent, mégsem léptem félre. Volt egy álmunk mely csak álom marad,A szívem romokban, száz irányba szakadt. A sebeket hordozom, a cél nincs kitűzve, Akárcsak egy kóbor, el lettem űzve. Most tépj le egy rózsát, gondolj egy emlékre, Majd emelkedj föl, nem maradhatsz mélybe. Elvégre, hibázunk mind, hibázni kell, Hiába szeretnéd, nem engedlek el. Előttünk az élet, mégsem kérem értsd meg,Nem számít a jövő, te hiába félted. Nem kell az életem, ha nem veled élem, Remélem eléred azt amit én még nem. Én nem, nem adom a lelkemet el, Követelem azt, amit más megkövetel. Kérlek, szeress úgy ahogyan rég, Én szeretlek, de te vajon szeretsz e még. Emlékezz, mikor mellettem ébredtél, Elmentél, (HÉ) Végleg elvesztettél. Fázom, nélküled nem érzem a létet,De mára, hozzád már más is belépett. Hiába kértem hogy ne add még fel, Hibáztunk, mára már nem érdekel. Utoljára nézz rám, és mondd hogy megérte,Mindent megtettem , mit kaptam cserébe?! Elvettél mindent, már hiába fáj, Eltűnt hiába kéred hogy állj. De várj, gyere együtt nézzünk az égre, Még Utoljára, De kérlek ne érts félre. Nélküled alszom el, nélküled kelek, Elengedtelek kincsem, Isten veled.
Ref.: Több 100 álomból mennyi vált valóra? Leszállt az éj és megállt az óra. Ha itt lennél 100x megkérdezném, Hogy miért pont ő, és miért nem én.
Te vagy az akivel, te vagy az akiért, Annyi őrültség, nem adnám semmiért. Törékeny álmok, magányos éjjelek, Ez már csak emlék, könnyes szemmel ébredek..
Universal BABA Kérlek, adj még egy második esélyt, Emlékszem milyen volt a közös mesénk. Csak te meg én, kéz a kézben, űztük a romantikát minden éjjel, Tele szenvedéllyel és ész nélkül, mikor veled vagyok a világ elcsendesül. Te vagy a legszebb, nyomodba senki sem léphet, Nálam a kincs, te őrzöd a térképet. Te vagy az te voltál, te leszel végig, szemed el varázsol ahogyan fénylik, Csillagként ragyogsz az éjszakában, reményem vagy az éj árnyékában. Szeretlek, vágyaink égig érnek, álmaink szárnyalnak, halkan mesélnek. Lángra lobbannak, örök tűzben égnek, Múltat temetve a holnapnak élek. (ah) Mégsem ölelhetlek át, Százszor élném újra azt az éjszakát. szívem kopott húrja, százszor élné újra, mélyen legbelül szerte széjjel szúrja felbőgnek emlékek úgy érzem elvesztem, Kudarcba fulladt minden mit terveztem. Minden mit terveztünk, minden közös álmunk, remélem egyszer egymásra találunk És újra követünk el minden hibát, újra miénk lesz az egész világ. Éljük újra, kezdjük újra el, mi kettőnkben szunnyadt életre kel. (ahh) Könnyeim idéznek fel, nyújtom a kezem nem érhetlek el. Fáj a valóság fájnak a szavak, enyhe érintés mi újra magával ragad.