Nézd meg Őt ott a messzi délen, Hol a fülledt nyár az Úr! Ez már majdnem Éden! Izzó szeme barna örvény, Ami másvilágban húz... Ő az élet a senki földjén!
Ajka, mint a méz! Ha két szemedbe néz, Máris száz darabra hullasz szét! Ha könnye földet ér, Rózsa nő helyén, Mert Ő gyógyír, mint egy tündérkéz.
Manolita - az ajtaján egy mondat áll: Hagyd itt a szíved - itt vár a latin vérű csábító! Manolita - jól vigyázz, ha nála jársz, Mert eltörik egy sziklán a boldogság-üveggolyó!
Él egyedül egy ócska házban. Minden éjjel az ajtaján Kopog valaki, de pille lágyan. Szívébe rejti minden titkát És forró lázban ég. Hogy a szavait versben írják.
A lelke óceán. Bőre bársonyán Máris száz darabra hullasz szét! Édes sóhaján A bánat messze száll, Mert Ő gyógyír, mint egy tündérkéz.
Manolita - az ajtaján egy mondat áll: Hagyd itt a szíved - itt vár a latin vérű csábító! Manolita - jól vigyázz, hogy mit csinálsz, Mert eltörik egy sziklán a boldogság-üveggolyó!