Туман - Oltár (Altaria) | Текст песни

• Тексты песен
• Туман
• Oltár (Altaria)

Pesni.guru - сайт для Гуру

Fejem álomra mikor hajtsam?
Tekintetem vérfátyola;
Remeg kiszáradt szomjús ajkam,
S hasítva fáj szívem nyoma...

Mondd, miért e temérdek kín?
Miért; hogyha már szívem nincs?
Nem érzesz semmit odakinn?
T'án nyugtom lesz, ha semmim sincs?

Áldoztam Neked testem vérét!
Oltárodon lüktet szívem...
S ízlelém lelked fanyar izét,
Mely táplálja vad szellemem...

Oly sok csatát megvívtam már,
S győzelmet hirdet lobogóm.
De nem illet meg úri vár,
Hisz nagyobb úr a szolgálóm...

Shaitan, az ősi Káosz Gonoszsága...
Oly sok név, mégsem nevez meg.
Téren és időn kívül egymagában
Lángolnak sötét szellemek.

Szólítsd a nevén Azt, Ki szólít!
S hívd gyötrőn, örök-örökké!
A gyengeség már meg nem állít,
Hisz szívem már az oltáré.